Mit nevezünk KPI-nak és mik ezek (1. rész)
A teljesítménymutató vagy a kulcsfontosságú teljesítménymutató (KPI) a teljesítménymérés egyik típusa. A KPI-okkal értékelik egy szervezet vagy egy adott tevékenység (például projektek, programok, termékek és a termelés) sikerét.
Gyakran a siker egyszerűen a működési cél egyes szintjeinek (például nulla hiba, 10/10 vevői elégedettség) ismételt, időszakos elérése, valamint ngyakran a sikert úgy határozzák meg, hogy előrehaladnak a stratégiai célok felé. Ennek megfelelően a megfelelő KPI -k kiválasztása a szervezet számára fontos ismereteken alapul. Hogy mit tartanak fontosnak, az gyakran a teljesítményt mérő osztálytól függ.
Szükséges, hogy jól megértsük, mi a fontos, a vállalkozás jelenlegi állapotának és kulcsfontosságú tevékenységeinek értékelésére szolgáló teljesítménymutatók kiválasztásához. Ezek az értékelések gyakran a lehetséges fejlesztések azonosításához vezetnek, ezért a teljesítménymutatókat rendszeresen társítják a „teljesítményjavító” kezdeményezésekhez.
Az ilyen teljesítménymutatók fontossága nyilvánvaló a tipikus döntéshozatali folyamatban. Amikor egy döntéshozó több lehetőséget is fontolóra vesz, ezekhez az aktuális állapot elemzéséhez megfelelő KPI-okat kell rendelni. Ezáltal megjósolhatják a jövőbeli intézkedések következményeit. Ha az elemzést hibás vagy hiányos információk alapján végzik, az előrejelzések nem lesznek megbízhatóak, és következésképpen a döntés váratlan eredményt hozhat. Ezért a teljesítménymutatók megfelelő használata létfontosságú az ilyen hibák elkerülése és a kockázat minimalizálása érdekében.
Több különböző KPI-t határozhatunk meg, e miatt és a téma terjedelme miatt a témát több részre bontva tárgyalom. Hangsúlyozottan nem tudok minden KPI-ra fókuszálni, ezért az általam eddig használtakat mutatom be. Az első részben a logisztikával kapcsolatos indikátorokat nézzük meg.
Logisztikai indikátorok
Először nézzük meg az anyaggazdálkodással kapcsolatos KPI-okat.
Raktározás, leltár indikátorok
A gyártó vállalkozásoknak általában három gyártási szakaszban vannak termékeik.
Nyersanyagok: gyertyák előállításához használt anyagok
Folyamatban lévő munka: befejezetlen termékek, amelyek a termelés során haladnak
Késztermékek: eladásra kész termékek
Ezekkel foglalkozik az átfutási idő számítása.
Dock to Dock (DTD)
DTD a belső átfutási idő a dokkolóról a dokkolóra, ezzel lehet csökkentheti a költségeket, a szállítási időt és a készletköltséget.
Másképp megfogalmazva, a fizikai folyamat befejezéséhez szükséges teljes idő, beleértve a várakozási időt és a leltározási időt.
Értéke mindig egy szám, ami a napokat adja meg.
Például:
A nyersanyagot 15 nap alatt fogadják el és használják el, a gyártási folyamat pedig 7 napot vesz igénybe, beleértve a pufferkészletekben töltött időt is.
Számítása:
Gyakran a siker egyszerűen a működési cél egyes szintjeinek (például nulla hiba, 10/10 vevői elégedettség) ismételt, időszakos elérése, valamint ngyakran a sikert úgy határozzák meg, hogy előrehaladnak a stratégiai célok felé. Ennek megfelelően a megfelelő KPI -k kiválasztása a szervezet számára fontos ismereteken alapul. Hogy mit tartanak fontosnak, az gyakran a teljesítményt mérő osztálytól függ.
Szükséges, hogy jól megértsük, mi a fontos, a vállalkozás jelenlegi állapotának és kulcsfontosságú tevékenységeinek értékelésére szolgáló teljesítménymutatók kiválasztásához. Ezek az értékelések gyakran a lehetséges fejlesztések azonosításához vezetnek, ezért a teljesítménymutatókat rendszeresen társítják a „teljesítményjavító” kezdeményezésekhez.
Az ilyen teljesítménymutatók fontossága nyilvánvaló a tipikus döntéshozatali folyamatban. Amikor egy döntéshozó több lehetőséget is fontolóra vesz, ezekhez az aktuális állapot elemzéséhez megfelelő KPI-okat kell rendelni. Ezáltal megjósolhatják a jövőbeli intézkedések következményeit. Ha az elemzést hibás vagy hiányos információk alapján végzik, az előrejelzések nem lesznek megbízhatóak, és következésképpen a döntés váratlan eredményt hozhat. Ezért a teljesítménymutatók megfelelő használata létfontosságú az ilyen hibák elkerülése és a kockázat minimalizálása érdekében.
Több különböző KPI-t határozhatunk meg, e miatt és a téma terjedelme miatt a témát több részre bontva tárgyalom. Hangsúlyozottan nem tudok minden KPI-ra fókuszálni, ezért az általam eddig használtakat mutatom be. Az első részben a logisztikával kapcsolatos indikátorokat nézzük meg.
Logisztikai indikátorokElőször nézzük meg az anyaggazdálkodással kapcsolatos KPI-okat.
Raktározás, leltár indikátorokA gyártó vállalkozásoknak általában három gyártási szakaszban vannak termékeik.
Nyersanyagok: gyertyák előállításához használt anyagok
Folyamatban lévő munka: befejezetlen termékek, amelyek a termelés során haladnak
Késztermékek: eladásra kész termékek
Ezekkel foglalkozik az átfutási idő számítása.
Dock to Dock (DTD)
DTD a belső átfutási idő a dokkolóról a dokkolóra, ezzel lehet csökkentheti a költségeket, a szállítási időt és a készletköltséget.
Másképp megfogalmazva, a fizikai folyamat befejezéséhez szükséges teljes idő, beleértve a várakozási időt és a leltározási időt.
Értéke mindig egy szám, ami a napokat adja meg.
Például:
A nyersanyagot 15 nap alatt fogadják el és használják el, a gyártási folyamat pedig 7 napot vesz igénybe, beleértve a pufferkészletekben töltött időt is.
Számítása:
DTD=RMI + IPI + PT + EPI
Ahol:
RMI (raw material inventory)
A nyersanyagkészlet a termék előállításához felhasznált összes alkatrész összköltségére, mennyiségére vonatkozik. Ezeket az anyagokat közvetlen anyagokként (DM) vagy közvetett anyagokként (IM) lehet besorolni.
A közvetlen anyagok olyan alkatrészek, amelyek könnyen visszakapcsolhatók egy kész termékhez. Az alapanyagot könnyű visszavezetni eredeti állapotába, és az egyes termékekben felhasznált mennyiség valószínűleg majdnem azonos.
A nyersanyagoknak nem kell változatlan állapotban lenniük. Ezek lehetnek félkész termékek is.
Számítása:
RMI (raw material inventory)
A nyersanyagkészlet a termék előállításához felhasznált összes alkatrész összköltségére, mennyiségére vonatkozik. Ezeket az anyagokat közvetlen anyagokként (DM) vagy közvetett anyagokként (IM) lehet besorolni.
A közvetlen anyagok olyan alkatrészek, amelyek könnyen visszakapcsolhatók egy kész termékhez. Az alapanyagot könnyű visszavezetni eredeti állapotába, és az egyes termékekben felhasznált mennyiség valószínűleg majdnem azonos.
A nyersanyagoknak nem kell változatlan állapotban lenniük. Ezek lehetnek félkész termékek is.
Számítása:
RMI = Nyersanyag készlet / napi igény
Ez a számítási módszer elég egyszerűnek tűnik, de minnél több termékről van szó, annál bonyolultabbá válhat.
Ha saját gyártósorát kezeli, akkor a nyersanyag -készlet az üzleti tevékenységének fontos része. Meg kell értenie, hogy mennyi ROI -t kap nyersanyagáért a magas gyártási általános költségekkel, de alacsony haszonkulccsal rendelkező gyártósorok beszerzésével és eltávolításával.
Több termékkel, amelyek mindegyike különböző gyártási ciklusokkal rendelkezik, az alapanyagok nyomon követése rémálom lehet a kis és növekvő vállalkozások számára.
IPI (in process inventory) masnéven WIP (work in process)
Az IPI számítása a folyamatleltárban bonyolult és időigényes folyamat, mivel fel kell mérni a befejezett munka százalékos arányát és a hozzá kapcsolódó költségeket. Ezért sok vállalat csak azt veszi figyelembe, hány napi gyártásra elegendő az anyag.
PT (production time)
A gyártáshoz szükséges idő napokban.
EPI (ended product inventory)
Ez az adat megadja, hány napi igény található késztermék szinten.
A készárukészlet értékének kiszámítása segíthet a vállalkozások tulajdonosainak jobban megérteni készletük értékét, és ezt az értéket eszközként rögzíteni a vállalkozás mérlegében. A gyártott készletek valódi értékének ismerete fontos tényező az anyagok pazarlásának csökkentésében, a jövedelmezőség meghatározásában és a készletgazdálkodási folyamatok optimalizálásában.
Természetesen az összes eddig leírt paramétert költségekhez lehet kötni, ezáltal meghatározva az anyagban lévő tőke arányát.
A készárukészlet értékének kiszámítása segíthet a vállalkozások tulajdonosainak jobban megérteni készletük értékét, és ezt az értéket eszközként rögzíteni a vállalkozás mérlegében. A gyártott készletek valódi értékének ismerete fontos tényező az anyagok pazarlásának csökkentésében, a jövedelmezőség meghatározásában és a készletgazdálkodási folyamatok optimalizálásában.
Természetesen az összes eddig leírt paramétert költségekhez lehet kötni, ezáltal meghatározva az anyagban lévő tőke arányát.
Nézzünk egy példát:
Az RMI kiszámítása: Nyersanyagunk 3000 egység gyártásához, és a vevői igény 2000 egység/nap -> RMI = 3000/2000 = 1,5 nap
Az IPI kiszámítása: hozzá kell adnunk az összes készletet, amelyet a különböző gyártási szakaszokban használunk. Képzelje el, hogy a különböző gyártási szakaszokban vannak anyagok 5000 egység gyártásához. -> IPI = 5000/2000 = 2,5 nap
EPI: szállításra kész termékek. Képzelje el, hogy 4000 termék van a raktárban -> EPI = 4000/2000 = 2 nap
PT: minden folyamathoz szükséges időt (SMD+ellenőrzés+THT+összeszerelés+…….+OOB ellenőrzés) hozzáadunk minden egységhez napokban. Képzelje el, hogy ez az idő 4800 mp/egység -> 0,05555 nap
Így DTD = 1,5 (RMI) + 2,5 (IPI) + 0,05555 (PT) + 2 (EPI) = 6,05555, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagból a késztermékig való eljutásig eltelt idő.
A cégek mérete általában meghatározza ez a szám milyen magas lehet.
Szállítási indikátorok
Ennél az indikátornál általában a következőket szokták figyelembe venni:
CSL (Customer Service Level) ügyfélszolgálati szintmérés: rendeléskitöltési arány (OFR), tételkitöltési arány (IFR), időben történő szállítás (OTD) szállítási minőség (QD)
Ahol:
OFR = teljesített megrendelések mennyisége / ügyfelektől kapott megrendelések mennyisége
IFR = az összes leszállított késztermék / a megrendelő által kért termék mennyisége
OTD = időben leadott megrendelések/ vevőtől kapott megrendelések
QD = reklamáció nélkül szállított termékek mennyisége / összes szállított termék
Az utolsó két paraméter (OTD és QD) már átvisz minket a termelés területére. Ezen indikátorokról legközelebb írok.
Az RMI kiszámítása: Nyersanyagunk 3000 egység gyártásához, és a vevői igény 2000 egység/nap -> RMI = 3000/2000 = 1,5 nap
Az IPI kiszámítása: hozzá kell adnunk az összes készletet, amelyet a különböző gyártási szakaszokban használunk. Képzelje el, hogy a különböző gyártási szakaszokban vannak anyagok 5000 egység gyártásához. -> IPI = 5000/2000 = 2,5 nap
EPI: szállításra kész termékek. Képzelje el, hogy 4000 termék van a raktárban -> EPI = 4000/2000 = 2 nap
PT: minden folyamathoz szükséges időt (SMD+ellenőrzés+THT+összeszerelés+…….+OOB ellenőrzés) hozzáadunk minden egységhez napokban. Képzelje el, hogy ez az idő 4800 mp/egység -> 0,05555 nap
Így DTD = 1,5 (RMI) + 2,5 (IPI) + 0,05555 (PT) + 2 (EPI) = 6,05555, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagból a késztermékig való eljutásig eltelt idő.
A cégek mérete általában meghatározza ez a szám milyen magas lehet.
Szállítási indikátorokEnnél az indikátornál általában a következőket szokták figyelembe venni:
CSL (Customer Service Level) ügyfélszolgálati szintmérés: rendeléskitöltési arány (OFR), tételkitöltési arány (IFR), időben történő szállítás (OTD) szállítási minőség (QD)
Ahol:
OFR = teljesített megrendelések mennyisége / ügyfelektől kapott megrendelések mennyisége
IFR = az összes leszállított késztermék / a megrendelő által kért termék mennyisége
OTD = időben leadott megrendelések/ vevőtől kapott megrendelések
QD = reklamáció nélkül szállított termékek mennyisége / összes szállított termék
Az utolsó két paraméter (OTD és QD) már átvisz minket a termelés területére. Ezen indikátorokról legközelebb írok.
There are no reviews yet.